Nem csak népművészeti motívumokat alkalmaztak elődeink, hanem geometriai formákat is. Ezek közül soknak szintén volt jelentéstartalma, de többnyire csak díszítőcélt szolgáltak, illetve valamilyen motívum együttes lezárásaként alkalmazták.

Voltak esetek, mikor az egyébként jelentéstartalommal bíró motívumot együtt használták valamely geometriai formával, mintegy kiegészítésként. A fából készült kapuk, kerítések mintázatát két fő csoportba oszthatjuk. Az egyik a faragott, a másik a fűrészelt minta. Műhelyünkben mindkét mintázási forma megtalálható, megrendelhető.

Faragott minták
Faragott mintát keményfába szokás alkalmazni, mert ezek e jól faragható anyagok. Magyarországon a tölgy elsősorban, majd a kőris és más egyéb kemény lombos fafaj. Ezért a faragott kerítések és kapuk ott terjedtek el igazán, ahol a kemény lombos fafajok előfordulnak.

Faragott kapu, kőrisfából

A képen látható faragott kapu mintázata elsősorban népművészeti,  a nap és a hold, valamint az életfát jelképező inda, virágokkal. Megtalálható rajta az Ország címer és Szerencs város címere.

Fűrészelt minták
Magasabb hegyvidékeken, mint a Kárpátok magasabb részei, a Tátra hasonló vidékein a fenyő az uralkodó fafaj. Puha fája nem, vagy csak nehezen faragható. Ezért ezeken a vidékeken a fűrészelt minta terjedt el. Mely lehet áttört minta, mely a deszka felületébe van fűrészelve és lehet a deszka, vagy léc élébe fűrészelt fél minta, mely két deszka vagy léc egymás mellé illesztésével válik egésszé. Ezzel egy áttört jellegű mintát kaptak, melynek ízléses elhelyezése és sűrűsége tetszetős, szép eredményt adott és ad ma is.

Fűrészelt kapu borovi fenyőből

A képen látható kapu motívumai között a népművészeti és a geometriai minták egyaránt megtalálhatóak.