Mottó: Minden felhasználható volt, de a lényeg az ingyeneshez közeli ár.

A "kovácsoltvas"

A betonacél sok dologra használható anyag. Eredetileg a vasbeton gyártásához találták ki. Ez egy hat méter hosszú, kör keresztmetszetű acélpálca. Kívülről bordázott, hogy ne csúszkáljon a betonban.

Ezt az anyagot az ország minden táján megtalálhatjuk, kerítésekben. A beszerzés forrása a munkahely, vagy a haver, koma, sógor munkahelye. Abban az időben minden baráti, rokoni segítséggel készült, épült. A brancsból valaki megkerítette a betonacélt, ha nem ment másképp, akkor valami hulladék áron a művezető odaadta némi csúszópénzért.

Ezután "C" menetlevéllel, jutányos áron (svarcban csúszópénzért) elhozta a sofőr haver. Mi a "C" menetlevél? Ez egy zöld sávval átlósan áthúzott menetlevél, mellyel az adott cég dolgozója a cég teherautóját igénybe veheti. Ezt a menetlevelet a legfelsőbb vezetők biztosíthatták, feltétele érvényes építési engedély volt. Ennek a fuvarnak az ellenértékét vagy nem kellett megfizetni, vagy valamilyen jelképes összeget kértek érte. Az építkezés ideje alatt évente mindössze három alkalommal vehette igénybe ezt a kedvezményt a dolgozó. Általában nagy dolgok, így a betongerendák, tégla és nagy mennyiségű cement szállítására tartogatták az építkezők.

Mikor kimerítette ezt a három lehetőséget, akkor jött a feketefuvar, melyet a sofőrök zseniálisan oldottak meg. Hétvégén meg jött a mester haver, aki minden hétvégén fusizik, és csak neki van hegesztőtrafója és megcsinálta a kerítést.

Először egy keret készült, melynek hossza két méter, magassága egy méter. Ez a méretezés ideális a hat méteres anyag hulladékmentes feldolgozásához. Otthon már nagyon vigyázott mindenki, nehogy kárba menjen egy forgács is. Ezután a mezőt felosztotta pálcákkal. Legtöbb esetben és a legkevesebb szaktudás igénye nélkül ez a következőképpen nézett ki. A keret alsó felének közepére hegesztett egy félkört, majd erről a félkörről sugár irányba pálcákat illesztett a keret külsejéhez. A felkelő (vagy lenyugvó) napot ábrázolva ezzel. A kerítés maga egy beton lábazatból állt, melybe függőlegesen kicsit több, mint két méterenként vascsövet állítottak. Ezek lettek az oszlopok, melyek a mezőket tartották. A kapu és kiskapu ugyan így nézett ki, annyi különbséggel, hogy a lábazattal egy magasságba eső részt vagy függőleges pálcákkal, vagy vaslemezzel töltötték ki. Előfordult, hogy a nap motívumot alul is megismételték. Ez a csúcsa az effajta kerítéseknek. A betonacél vastagsága a beszerzési forrás tevékenységéhez képest változott. Általában 8-tól 12 mm átmérőjű anyagokkal dolgoztak a mesterek.

Kapcsolódó startlapok:
Néprajz.lap.hu | Helytörténet.lap.hu | Tájház.lap.hu | Fa.lap.hu | Szánkó.lap.hu | Szekér.lap.hu | Székelykapu.lap.hu